blog
„Így szoktuk”
Hogyan lesz a megszokásból automatizálható folyamat?
Vajky Gergő 2026. november
Vannak feladatok, amelyeket évek óta végzünk. Tudjuk, melyik fájlt kell megnyitni, kitől érkezik az adat, mit kell ellenőrizni, és kinek küldjük tovább az eredményt. Ha valami hiányzik, azt is tudjuk, kitől kérdezzük meg. Sokszor már különösebben gondolkodni sem kell rajta: ez így szokás.
Aztán felmerül, hogy jó lenne ebből valamit automatizálni, vagy legalább AI-jal segíteni. Megnyitjuk a ChatGPT-t, a Claude-ot vagy a Copilotot, és megpróbáljuk elmondani, mit csináljon helyettünk. De az eredmény nem az lesz, amit szeretnénk, és vagy félretesszük és megcsináljuk kézzel, vagy addig promptolgatunk, mire kétszer annyi idő alatt egy félig használható eredmény lesz belőle.
Az „ezeket szoktam összehasonlítani” még kevés ahhoz, hogy valaki ugyanazt értse alatta, mint mi. Milyen szempontok alapján? Melyik adat honnan jön? Mi történik, ha hiányzik valami? Mi számít kész eredménynek?
A Veszprém Vibe-on is beszélgettünk arról, hogyan lehet ezt a megszokott munkát úgy összeszedni és leírni, hogy később másnak, így az AI-nak is átadható legyen. Ehhez egy kellően egyszerű, de mégis átfogó eszközként szolgálhat a SIPOC.
SIPOC: öt betű, öt egyszerű kérdés
A SIPOC a Six Sigma folyamatfejlesztésben használt, áttekintő folyamatfeltérképezési eszköz. Az American Society for Quality leírása szerint a folyamat megértését és a közös tudás összegyűjtését segíti, még a részletes folyamatábra elkészítése előtt. Az IBM üzleti folyamatelemzési összefoglalója szintén a folyamatmodellezés eszközei között említi.
Az öt betű mögött öt kérdés van:
- S - Supplier: Kitől vagy miből érkezik, amivel dolgozom?
- I - Input: Pontosan milyen adatot, dokumentumot vagy információt kapok?
- P - Process: Milyen fő lépésekben dolgozom fel?
- O - Output: Mi készül el a végére?
- C - Customer: Ki használja az elkészült eredményt?
Ezek a SIPOC alapvető elemei, a bemenetekhez és kimenetekhez tartozó elvárásokat is érdemes rögzíteni. Erre az ASQ SIPOC-segédletének összefoglalója is kitér.
A „Supplier” itt lehet egy kolléga, egy ügyfél vagy egy belső rendszer. A „Customer” pedig lehet a vezetőnk vagy a következő feladatot végző munkatárs is. A kérdés az, hogy az adott folyamat számára ki biztosítja a bemenetet, illetve ki használja a kimenetet.
Először azt írjuk le, amit most csinálunk
Érdemes egy konkrét, ismétlődő feladatot választani. Például azt, hogy „összehasonlítom a beérkezett szállítói ajánlatokat”. Ez már elég kézzelfogható ahhoz, hogy megmondjuk, hol kezdődik és hol ér véget.
Kezdetnek a jelenlegi működést írjuk le. Azt is, amikor kézzel másolunk át adatokat, visszakérdezünk, vagy megnyitunk még egy táblázatot. Ha rögtön az elképzelt automatizációt rajzoljuk fel, könnyen kimaradnak azok az apró döntések, amelyek ma a mi fejünkben történnek.
Az ASQ a folyamat határainak meghatározását és nagyjából öt–hét fő tevékenység rögzítését javasolja. Ez áttekintés: a részletes lépések később kerülnek a folyamatábrába. ASQ: a SIPOC elkészítése
Ha túl nagy a feladat, bontsuk kisebb részekre
Előfordulhat, hogy az „új kolléga beléptetése” cím alá egyre több mindent írunk: adatbekérés, eszközigény, hozzáférések, feladatkiosztás, első napi tájékoztató. Közben új szereplők, új bemenetek és külön átadható eredmények jelennek meg.
Ilyenkor érdemes lehet több kisebb folyamatként végiggondolni a munkát. Mindegyikhez készíthetünk saját SIPOC-ot, és megmutathatjuk, hogyan kapcsolódnak egymáshoz.
Az egyik folyamat Outputja a következő Inputja lehet. A kitöltött belépési adatlap például elkészült eredmény az adatgyűjtés végén, és bemenet a belépési feladatok összeállításához.
A Customerből Supplier is lehet, ha az átvett eredményt ő adja tovább vagy bocsátja rendelkezésre a következő részfeladathoz. Ez az adott szereplő tényleges feladatától függ; önmagában az átvételtől még nem válik minden következő folyamat forrásává.
És mi magunk is szerepelhetünk mindkét oldalon. Ha én állítok össze egy adatlistát, amelyből később szintén én készítek riportot, akkor a saját munkám következő részéhez biztosítok bemenetet. A SIPOC-ban mindig az adott részfeladat nézőpontjából nevezzük meg a szerepeket.
Tíz irodai példa, három összekapcsolható láncban
Az alábbiak fiktív, egyszerűsített példák. Egy konkrét munkahelyen lehetnek további lépések, bemenetek és jóváhagyások, de kiindulásnak jól mutatják, milyen hétköznapi feladatokra használható a keret.
Marketing és sales: az érdeklődéstől az ajánlatig
| S – Forrás | I – Bemenet | P – Feladat és fő lépések | O – Eredmény | C – Felhasználó |
|---|---|---|---|---|
| Érdeklődők, weboldali űrlap, közös postaláda | Üzenetek, elérhetőségek, érdeklődési körök | 1. Érdeklődőlista rendezése: összegyűjtés, ismétlődések kiszűrése, hiányok jelölése | Egységes érdeklődőlista | Értékesítő |
| Értékesítő és érdeklődő ügyfél | Érdeklődőlista, egyeztetési jegyzetek, ügyfélválaszok | 2. Ügyféligény összefoglalása: szükséglet, mennyiség, határidő és nyitott kérdések tisztázása | Ellenőrzött igényösszefoglaló | Ajánlatot készítő kolléga |
| Ajánlatot készítő kolléga, árlista gazdája | Igényösszefoglaló, érvényes árlista, ajánlati sablon | 3. Árajánlat előkészítése: tételek összeállítása, számítás, ajánlati szöveg elkészítése | Ajánlattervezet | Jóváhagyó értékesítési vezető |
Az első feladat eredménye, az érdeklődőlista a második egyik bemenete. Az értékesítő először átveszi a listát, majd az ügyféltől beszerzett válaszokkal együtt rendelkezésre bocsátja az igényösszefoglalóhoz. Így az első folyamatban Customer, a másodikban Supplier is lehet. Az ajánlatot készítő kolléga pedig akár maga az értékesítő is lehet.
Ebben a láncban AI-val például az üzenetekből történő adatkiemelést vagy az egyeztetési jegyzetek összefoglalását lehetne segíteni. Az árakat rögzített képletekkel számolnám, a kedvezmény és az ajánlat jóváhagyását pedig külön döntési pontként kezelném.
Beszerzés és pénzügy: az igénytől a számlaellenőrzésig
| S – Forrás | I – Bemenet | P – Feladat és fő lépések | O – Eredmény | C – Felhasználó |
|---|---|---|---|---|
| Igényt jelző kolléga, például irodai ügyintéző | Mire van szükség, hány darabra és mikorra? | 4. Beszerzési igény pontosítása: adatok rendezése, hiányzó részletek bekérése | Egyértelmű beszerzési igénylap | Beszerző |
| Beszerző és megkeresett szállítók | Igénylap, beérkezett árajánlatok | 5. Szállítói ajánlatok összehasonlítása: ár, tartalom, szállítási idő és feltételek egységesítése | Összehasonlító táblázat, nyitott kérdések | Jóváhagyó vezető |
| Jóváhagyó vezető és kiválasztott szállító | Kiválasztott ajánlat, jóváhagyás, rendelési adatok | 6. Megrendelés összeállítása és követése: elkészítés, továbbítás, visszaigazolás ellenőrzése | Visszaigazolt megrendelés | Pénzügyi ügyintéző, az árut átvevő kolléga |
| Pénzügyi ügyintéző, szállító, az árut átvevő kolléga | Megrendelés, számla, átvételi igazolás | 7. Számlaellenőrzés előkészítése: tételek, mennyiségek és árak összevetése | Ellenőrzött számlacsomag, eltéréslista | Fizetést jóváhagyó munkatárs |
A beszerző átveszi az igénylapot, majd ezt használja az ajánlatok bekéréséhez és összehasonlításához. Az összehasonlítást a vezető kapja meg, aki a döntésével együtt biztosít bemenetet a megrendeléshez. A visszaigazolt megrendelést később a számla ellenőrzésénél használják fel.
Az ötödik feladat különösen jó példa arra, miért számít a pontos leírás. Három ajánlat érkezhet háromféle formátumban. Az egyik nettó árat ír, a másik bruttót, a harmadikból pedig hiányzik a szállítási díj. Ezeket a különbségeket és hiányokat az összehasonlításban is láthatóvá kell tenni.
HR és irodai ügyintézés: új kolléga érkezése
| S – Forrás | I – Bemenet | P – Feladat és fő lépések | O – Eredmény | C – Felhasználó |
|---|---|---|---|---|
| Új munkatárs és közvetlen vezetője | Kezdési dátum, munkakör, munkavégzés helye, szükséges eszközök | 8. Belépési információk összegyűjtése: egységesítés, hiányok tisztázása | Kitöltött belépési adatlap | HR-koordinátor |
| HR-koordinátor | Belépési adatlap, belső ellenőrzőlista | 9. Belépési feladatok kiosztásának előkészítése: teendők, felelősök és határidők összeállítása | Belépési feladatlista, eszközigény | IT, irodai ügyintéző, közvetlen vezető |
| IT, irodai ügyintéző és közvetlen vezető | Feladatlista, készültségi visszajelzések, első napi program | 10. Első napi tájékoztató elkészítése: tudnivalók összegyűjtése, hiányok ellenőrzése, levél összeállítása | Üdvözlőlevél, első napi menetrend | Új munkatárs |
Az IT és az irodai ügyintéző először a feladatlista címzettje. Amikor visszajelzik, hogy elkészült a hozzáférés vagy átvehető a laptop, már a tájékoztatóhoz szükséges információ forrásai.
Ráadásul a három lánc között is lehet kapcsolat. Ha a kilencedik feladatnál kiderül, hogy új laptopot kell vásárolni, az eszközigény elindíthatja a negyedik feladatként bemutatott beszerzési folyamatot. A HR-folyamat egyik kimenete így a beszerzés bemenete lesz.
Ebből már pontosabb promptot is írhatunk
Ha végiggondoltuk a SIPOC-ot, több olyan részletet is meg tudunk adni, amely korábban kimaradt az AI-nak szánt kérésből. Vegyük az ajánlatok összehasonlítását.
Az első próbálkozás lehet ennyi:
Hasonlítsd össze a három ajánlatot.
A SIPOC és a kimenettel kapcsolatos elvárások alapján viszont már ilyen feladatot is megfogalmazhatunk:
A mellékelt három szállítói ajánlatból készíts összehasonlító táblázatot a beszerzést jóváhagyó vezetőnek. A beszerzési igénylapon szereplő tételeket vizsgáld.
Szerepeljen benne a szállító, a megajánlott termék és mennyiség, a nettó és bruttó ár, a pénznem, a szállítási díj és határidő, a garancia, valamint az ajánlat érvényessége. Minden adat mellett tüntesd fel a forrásfájlt és az oldalt vagy szövegrészt, ahol megtaláltad.
A dokumentumokban nem szereplő adatot jelöld [TISZTÁZANDÓ]-ként. A hiányzó költséget ne kezeld nullaként. Külön sorold fel, mely eltérések miatt nem hasonlíthatók még össze közvetlenül az ajánlatok. A beszerzési döntést hagyd a jóváhagyóra.
Ebben már benne van, miből dolgozzon, milyen feladatot végezzen, milyen eredményt készítsen, és ki fogja azt használni. A Supplier az adat eredetének tisztázásában, a Customer pedig a megfelelő részletesség meghatározásában segít.
A Microsoft promptolási útmutatója is a cél, a kontextus, a forrás és az elvárt válasz megadását ajánlja. Én ebben látom a SIPOC gyakorlati hasznát a promptolásnál: segít előkészíteni ezeket az információkat. Ettől még a választ ellenőrizni kell; önmagában a SIPOC használata nem garancia a helyes eredményre.
Az AI már a feltérképezésben is segíthet
Persze az is előfordulhat, hogy nehezen indulunk el az öt kérdéssel. Ilyenkor az AI-t megkérhetjük arra, hogy interjúztasson minket. Ezt a megközelítést is mutattam a Veszprém Vibe-on: az AI kérdez, mi pontosítunk, majd összefoglalja, hogyan értette meg a folyamatot.
Ehhez például így kezdhetjük a beszélgetést:
Egy ismétlődő irodai feladatomat szeretném SIPOC szerint feltérképezni. Interjúztass meg: egyszerre egy rövid, konkrét kérdést tegyél fel, és várd meg a válaszomat.
Tisztázzuk a feladat célját, kezdő- és végpontját, a bemeneteket és forrásaikat, a fő lépéseket, az eredményt és annak felhasználóját. Kérdezz rá arra is, mitől megfelelő az eredmény, milyen kivételek vannak, és hol szükséges emberi döntés.
A hiányzó információt jelöld [TISZTÁZANDÓ]-ként. Mielőtt eszközt vagy automatizálást javasolsz, foglald össze a jelenlegi működést, és kérdezd meg, hogy helyesen értetted-e. A pontosítások után készíts SIPOC-táblát és számozott folyamatleírást.
Az összefoglalót annak kell ellenőriznie, aki ismeri a munkát. Mi tudjuk megmondani, hogy kimaradt-e egy fontos lépés, valóban onnan érkezik-e az adat, vagy tényleg az a kolléga használja-e a végeredményt.
Hogyan jutunk el innen az automatizálásig?
Ha a feladat körülhatárolt, lehet, hogy elsőre elég egy jól megírt prompt. Ha több lépést, adatforrást és átadást szeretnénk összekapcsolni, akkor felmerülhet egy n8n- vagy Make-folyamat felépítése is. Ezekben egymáshoz kapcsolt lépésekből állítható össze az automatizáció. n8n: workflow-k, Make: scenario-k
A beszerzési példánál elképzelhető olyan működés, amely összegyűjti az ajánlatokat, előkészíti belőlük a táblázatot, jelzi a hiányokat, és továbbadja az anyagot ellenőrzésre. A jóváhagyás után egy következő részfolyamat a megrendelés előkészítésével folytatódhat.
Ehhez viszont még pontosítani kell, mi indítja el a folyamatot, milyen hozzáférések szükségesek, mi történik hibás adatnál, és mikor adható tovább az eredmény. A SIPOC jó kiindulás ezek feltárásához, de a részletes megvalósításhoz a döntési szabályokat és a kivételeket is le kell írni.
Én külön végiggondolnám, melyik lépéshez milyen segítség kell:
- AI-val segíteném az eltérő szövegek értelmezését, az adatkiemelést és a szövegtervezetek elkészítését.
- Rögzített szabályokkal kezelném a számításokat, a kötelező mezők ellenőrzését és a határidőjelzéseket.
- Emberi döntési pontként jelölném például a szállító kiválasztását és a fizetés jóváhagyását.
A konkrét eszközválasztás ezután következhet. Addigra már azt is meg tudjuk mondani, milyen adatot használhatunk az adott környezetben, milyen eredményt várunk, és hol kell ellenőriznünk a működést.
Kezdésnek válasszunk ki egy feladatot, amelyet minden héten megismétlünk, és írjuk le az öt SIPOC-kérdésre a választ. Aztán nézzük meg, melyik részéhez tudnánk már pontos utasítást adni. Lehet, hogy elsőre csak egyetlen lépést tudunk könnyebbé tenni. Már azzal is előrébb vagyunk, ha az „így szoktuk” mellé oda tudjuk tenni, hogy pontosan hogyan és miért.